Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


NFS Shift

 Az Electronic Arts tavalyra, majd az idei évre ígérte a Need for Speed sorozat teljes megújulását. Kénytelenek voltak változtatni, az illegális versenyzésre épülő játékokat megunták a gamerek, legalábbis erre lehetett következtetni az egyre satnyább eladási adatokból, és az egyre kíméletlenebb kritikákból. Kissé bezavart a képbe, hogy mikor már nagyban készült a Shift, kiderült, a jövő évi újabb epizód megint újabb, azaz régebbi irányvonalat követ majd, a Burnout sorozat mögött álló Criterion legalábbis azt ígérte, a széria újabb kanyart vesz, mielőtt a jövő évi rész megjelenne. Ennyi kavarás után a rajongók nagy része, és általánosságban a versenyzős anyagok kedvelői nem tudják pontosan, mit is várjanak a Shift-től. Nem is csoda, az idei évvel új időszámítás kezdődik. Ha beigazolódik a gyanúnk, az Electronic Arts egy újabb, komolyabb hangvételű, az árkád vonaltól eltávolodó sorozatot indít a Shift-tel, és felváltva kapunk majd egy komolyabb, igazi racing anyagot minden páratlan évben, és egy kevésbé komoly, felszabadultabb hangvételű részt minden páros évben. Ha ez így lesz, akkor 2011 körül már mindenki tudja majd, mit várjon egy-egy NFS címtől. Addig azonban nehéz lesz a helyére tenni a dolgokat, főleg azoknak a játékosoknak, akik az illegális versenyekért, vagy legalábbis a féktelen száguldozás öröméért kedvelik a szériát. A Shiftben ugyanis nem száguldozhatunk a régi, jól megszokott NFS technikákat használva, és nem árt gyorsan megtanulni, melyik gombot kell használni a fékezéshez.

Nincs padlógáz, csak vissza kettő

A Shift alapvetően a vérbeli versengésről szól, ha valamihez nagyon hasonlítani kellene, akkor inkább a Forza, a Grid és a Gran Turismo sorozat ugorhat be, de semmiképpen sem a Hot Pursuit 2, vagy az Underground-féle, unalomig ismert vonal. Már az első, BMW-vel megtett rövidke kör után erre kell rádöbbennünk - a sikeres, vagy kevésbé jól sikerült száguldozás után egy "Sofőrelemzés" ablak jelenik meg, melyben a teljesítményünk alapján - a játék által automatikusan - összeállított nehézségi fokozatot, illetve a nehézséghez tartozó beállításokat láthatjuk. Nem csupán az ellenfelek mesterséges intelligenciáját, de a legkülönfélébb segítségek használatát is itt állíthatjuk be, illetve azt is, hogy a törések, ütközések csak az autó külsejére, vagy a járgány menettulajdonságaira is hatással legyenek-e. Még ha úgy is érezzük, mi a megadottnál ügyesebbek, tapasztaltabbak vagyunk, az első versenyek során érdemes az automatikus beállításokat használni, addig legalábbis mindenképpen, amíg rá nem érzünk a Shift-re, ezeket a beállításokat bármikor a kedvünk szerint változtathatjuk. A második kötelező, kihagyhatatlan megpróbáltatás során már ellenfelek nehezítik meg a dolgunkat, az első igazi versennyel, illetve a megszerzett helyért járó díjazással alapozzuk meg a karrierünket. Az első helyért 40.000 dollár jár, ebből egy aránylag normális, az első szintű versenyekhez, és az ismerkedéshez használható járgányt tudunk a garázsunkba szállíttatni. Túlzottan sok pénzünk nem is marad, mielőtt nekilátnánk a kocsink felspécizésének, érdemes az első, elérhető versenyeken összeszedni némi utánpótlást, és ami még fontosabb, érdemes kiismerni a játék legfontosabb újításának számító játékos profilt, és a hozzá kapcsolódó játékmechanizmust.

Kezdjük az alapoknál. A Shift a gamer minden rezzenését rögzíti, a teljesítmény legalapvetőbb mértéke a profilpontok száma. A versenyek közben kétféle pontot számol a játék, a különféle manővereket ugyanis két csoportba osztályozták a készítők; ezek az agresszív, illetve a precíz manőverek. Az agresszív manőverek közé tartozik például a csúszkálás (vagy driftelés), az ellenfelek kipördítése, az ütközések, vagy éppen az, ha az ellenfelek mögé beállva a szélárnyékban autózunk. Néhány agresszív manővert nem honorál a játék, ilyen például a forgalommal szemben haladás, vagy a kanyarok levágása, ezekért először csak figyelmeztet a program, majd jön a diszkvalifikáció. A precíz manőverek közé tartozik a tiszta, ütközés nélküli előzés, valamint a tökéletes kanyarvétel. A képernyő tetején található mérő jobb oldalán jelenik meg az agresszív manőverekért-, a bal oldalán pedig a precíz manőverekért járó pontszám. Ha a kijelző megtelik, kétszeres szorzó lép életbe, és innentől kezdve dupla pontszám jár minden manőverért. Ezekből a pontszámokból kell minél többet összegyűjteni, ahhoz, hogy sofőrszintet léphessünk, a végső cél az 50. szint elérése. Nem elég azonban csak eljutni a célig, ahhoz, hogy az egyre magasabb szintű versenyosztályokban (Tier 2, Tier 3, Tier 4), majd a végső célként kitűzött "Need for Speed World Tour" versenysorozaton elindulhassunk, a lehető legjobb helyezéseket kell megszereznünk, illetve az opcionális feladatokat is végre kell hajtani. A helyezésekért, illetve a feladatokért csillagot kapunk, megadott számú csillagot kell ahhoz összegyűjteni, hogy megnyissuk a következő versenyosztályokat. A legkülönfélébb feladatok várnak ránk a versenyeken, például megadott ideig kell követni az ideális ívet jelző nyilakat, el kell érnünk egy megadott sebességet a verseny során, esetleg teljesen tiszta, ütközésektől, kisodródástól mentes kört kell megtennünk. Mindez így együtt azt jelenti, hogy nem kevés gyakorlás szükségeltetik a pályák uralásához, nem könnyű egyszerre elsőnek is lenni, de közben végig az ideális íven haladva minden megadott kanyart tökéletesen venni.

 

A játékosprofil ezeken felül tartalmazza a sofőrprofil ikont is, ebből első pillantásra - akár az online versenytársak számára is - kiderül, hogy inkább precíz, vagy agresszív stílusban versenyzünk-e. Ehhez jönnek még hozzá a különféle megszerezhető medálok is, melyekből egy-egy versenyen a kismedál változatokat nyerhetjük el - például profi starttal, vagy épp sok csúszkálással -, melyekből egy-egy mestermedál áll össze, abból is bronz, ezüst, arany vagy legendás verzió. A játékosprofilba az online küzdelmek is elszámolásra kerülnek, nagy eséllyel elég sok multis mókában kell részt venni az 50-es szint eléréséhez - mire a játékos elér a 15-ös szintig, már elérhető számára az összes négyes szintű verseny, és onnan már csak egy lépcsőfok a Need for Speed World Tour.

Versenyek, járgányok, tuning

Mit sem érne a játék valamirevaló versenyek nélkül, ezekben sem lesz hiány természetesen. Míg az első versenyosztályban csak három, addig a következőkben már egyre több, egyre nehezebb versenysorozat vár a száguldozás szerelmeseire. A legritkább esetben leszünk egyedül a versenypályán, még a Time Attack jellegű versenyeken is meg kell küzdeni az ellenfelekkel, nem elég csupán a lehető legjobb időt kiautózni. A sima, vegyes felállású versenyektől kezdve a gyártók azonos modelljeinek küzdelmén keresztül az egyszemélyes driftekig minden megtalálható a repertoárban, akár külön-külön, akár egy-egy versenysorozatba sűrítve. Nem csupán a saját járgányunkkal versenyezhetünk a küzdelmekben, előfordul, hogy kölcsönbe kapott autóval kell hajszolnunk az ellenfeleket, vagy a lehető legjobb eredményeket. Az egyik példa erre a talán legizgalmasabb küzdelemtípus, a "Car Battle", itt két járgány közül kell választanunk, hogy aztán 1 vs 1 jellegű küzdelemben összecsaphassunk a másik járgánnyal, illetve annak sofőrjével. Ahogy egyre magasabb szintet érünk el, meghívásos versenyeken is bizonyíthatunk. Ezek általában az aktuálisan elértnél magasabb osztályú járgányok összecsapását jelenti, így például már a második osztályban beülhetünk akár egy Aston Martin vagy egy Lamborghini volánja mögé is, hogy egy-egy nehezebb küzdelemmel a szokásosnál magasabb pénzdíjat zsebelhessünk be.

 Igen, a pontok, csillagok, és medálok mellett pénzzel is gazdálkodnunk kell, ha sikeresen szeretnénk szerepelni. A helyezésekért kapott összegek mellett a sikeres versenyekért néha bónuszt is kapunk, illetve ahogy előre haladunk a ranglétrán, egyre magasabb szponzori pénzek is befolynak majd. Ezekre szükség is lesz, míg az első osztály járgányait még 20.000 - 40.000 dollár közt tudjuk megkaparintani, addig a legmagasabb, negyedik osztályba tartozó járgányok - mint például a Bugatti Veyron 16.4, a Koenigsegg CCX, vagy a Lamborghini Leventón - már milliós összegekért szerezhetők meg. A garázsban eleinte csak egy járgányt tudunk tárolni, a szintlépésekkel együtt a sok egyéb pozitív fejlemény mellett a garázshelyeink száma is bővül, így ha ahhoz van kedvünk, a már teljesített versenyosztályokhoz is megtarthatunk egy-egy autót. Nem kötelező azonban, és sokszor jól is jön, hogy jó pénzért meg tudunk szabadulni a felspécizett járgányainktól. Egy első szintű, 30.000 dollár értékű autóból a fejlesztések beépítésével több százezres értékű járgányt varázsolhatunk, ehhez persze nem kevés pénzt kell elköltenünk a legkülönfélébb, egyre magasabb szintű bővítésekre. A csomagok mellett, a kísérletező kedvű játékosok a hagyományos, csúszkás jellegű tuninggal is próbálkozhatnak, ezzel jó esetben még jobb teljesítményt, még jobb vezethetőséget lehet kihozni az autókból. Akinek a nehézségi szint, a járgányok testreszabása nem lenne elegendő, a "Vezérlés beállítása" almenüből további beállításokat is elvégezhet, itt lehet megváltoztatni többek között a kormányzási holttér szintjét, a gázpedál holtterét, a kuplung holtterét, és még kismillió egyéb dolgot. Nehéz elképzelni, hogy valaki a Shiftben ne tudja megtalálni a stílusának, képességeinek legjobban megfelelő beállítást, szintet, a lehetőségek tárháza tényleg szinte korlátlan. A járgányunk külső megjelenését is teljesen testreszabhatjuk természetesen, az egyre bővülő fólia gyűjtemény felpakolása mellett lehetőségünk van akár komponensekre bontva külön színre fényezni az autónkat, többek közt külön színt kaphat a szélvédő, a karosszéria, a motorháztető, a csomagtartó, és a visszapillantó is.

Fekete-fehér, igen-nem

Nehéz fogást találni a Shiften; a játékmenet magával ragadó, a sebességérzetet a fejlesztők - számtalan apró trükkel, például a száguldás közben elmosodó műszerfallal - maximálisra hangolták. A versenyek alkalmasak az adrenalinszint egészséghatárt megközelítő, néha azt is meghaladó felpumpálásához, és, csak hogy ezt is kiemeljük: a belső nézet talán még sosem volt annyira használható, és kevéssé zavaró, mint az új Need for Speed epizódban. A fejlesztők egyértelműen erre a nézetre fektették a legnagyobb hangsúlyt, a külső nézet például jóval kevésbé látványos, mint a többi, hasonló jellegű versenyzős játéknál. A játékmechanizmus tökéletesen működik, a játékos még a jól sikerült, értsd: első helyezéssel zárt verseny után is hajlamos újraindítani az adott megmérettetést, vagy akár egy egyész versenysorozatot is, mert pontosan érzi, hogy jó lenne a lehető legtöbb profilpontot, csillagot kipréselni az adott eseményből.

Nem lehet elmenni a negatívumok mellett sem szó nélkül, ilyen például a versenyek közt hosszan, sűrűn előforduló töltőképernyők megléte, és ami még fontosabb, a fizikai modell sincs mindig a helyzet magaslatán. Leginkább két helyzetben fordul elő furcsaság, az egyik, ha véletlenül ráhajtunk a mellettünk haladó járgányra, akkor az ütközés következtében furcsa mutatványt hajt végre az autónk, ez a fenti videóban is jól látható. A másik furcsaság akkor jelentkezik, ha egy előttünk haladó ellenfél kocsija alá hajtunk, és az ütközés következtében az ellenfelünk egy szempillantás alatt a levegőben találja magát, az autó ilyenkor papírlapként, de legalábis egy könnyű objektumként viselkedve száll az ég felé. Ezek a fura esetek szerencsére nem rontják le túlzottan a vezetésélményt, egyrészt ritkán fordulnak elő, másrészt, alapvetően azon leszünk, hogy minél ritkábban ütközzünk az ellenfelek autóival. A törés nagyjából azon a szinten van, amit az előzetesen kiadott képeinken láthattatok, az autók jellemzően inkább horpadnak, és kevésbé hajlamosak elveszíteni az alkatrészeket, mint mondjuk a Grid esetében. Amit továbbra sem értünk, az a PC-s változat esetében jelentkező szélvédő törés hiánya, míg az Xbox 360 változatban simán be lehet törni az üveget, ezt nem sikerült összehoznunk a PC-s verzióval.

A PC-s változat sajnos elég erős hardvert követel meg, legalábbis akkor, ha azt szeretnénk, hogy az Xbox 360 grafikáját, sebességét megközelítő szinten játszhassunk. Egy 4 giga rammal, Nvidia GeForce 9800 kártyával szerelt gépen maximum 1680*1050 felbontásban tudjuk a lehető legrészletesebb beállításokat megközelítve futtatni a játékot, de a textúraszűrést még ilyenkor sem tudjuk maximálisra állítani, ha ezt tesszük, a Shift játszhatatlanul lassúvá válik. Akinek nem fontos a lehető legmagasabb felbontás, az valamivel gyengébb felbontáson már próbálkozhat a textúraszűrés magasabb minőségű beállításaival, de ekkor el kell fogadni, hogy a lehetséges legszebb minőségtől nagyon távol vagyunk, és ez tényleg akkor válik bosszantó tényezővé, ha már láttuk, mire képes valójában a játék.

Rengeteg tartalom, kiváló játékmechanizmus, teljesen új irányvonal. Leginkább ezekkel a jellemzőkkel lehet gyorsan leírni a játékot. Azt javasoljuk mindenkinek, hogy adjon legalább egy pár környi esélyt a játéknak, megérdemli. Azoknak viszont, akik szerint egy Need for Speed játék csak az utcai vagy nyitott jellegű versenyekről, az árkádos száguldozásról szólhat, azt tudjuk javasolni, várják ki a jövő évi epizódot, a felsorolt dolgokat nem fogják megtalálni a Shiftben.